2017. nov. 25.

American Horror Story: Cult (Amerikai Horror Történet: Kultusz)


Tudom, hogy kimaradt a tavalyi év és nem írtam a 6. évadról, a Roanoke-ról kritikát, de ennek nagyon egyszerű és érthető oka van. Untam az évadot, nem kötött le, és habár végignéztem, mégsem hagyott bennem maradandó nyomokat. Ez azonban mégsem tántorított el attól, hogy esélyt adjak az új évadnak, így teljes tudatlansággal kezdtem neki az immár 7. évadnak, (te jó ég, milyen gyorsan telnek az évek!), ami a Kultusz alcímet kapta. Nem tudom, ki hogy van vele, de nekem rohadtul tetszett ez az évad.

Az AHS igen hullámzó minőséget produkál, egy erősebb évadot egy gyengébb követ, legalábbis az én ízlésem szerint. A Hotelt imádtam, és most a Kultusz szintén tetszett. Le is írom nektek, hogy miért. Egyrészt érdekes központi témát választottak a szekták kérdéskörével. Sosem voltam olyan ember, aki könnyen megy a tömeg után és el nem tudnám képzelni az életemet egy szektában élve, valahogy sosem érdekelt a dolog. Érdekes témakör ez, amiről sokat lehetne beszélni, de nem fogok.

A sorozat a szektás témakör segítségével mutatta be az emberek befolyásolhatóságát, a gyengeségüket és hogy milyen rossz dolgok történhetnek akkor, ha a sok "birka" egy kétes szándékokkal megáldott vezetőt kezd el követni. A történelmünkben számtalan példa mutatja milyen tragikus dolgok történhetnek, ha egy pszichopata elmebeteg akar hatalomra törni, főleg ha még követik is mások. Nem akarok történelemleckét tartani senkinek. Kai karaktere tökéletesen reprezentálja azt, mi mindent képesek egyesek megtenni a hatalomért és az ideáikért.


A téma tehát nálam telitalálat. De nem csak ez az egyetlen központi témája az évadnak, hanem a férfi-női egyenjogúság, a férfi-női ellentét szintén kiemelt hangsúlyt kap. Ugyancsak egy nehéz és hosszadalmas kérdés, amiről megint órákig tudnék beszélni, de nem szeretnék. Az évad bemutatja, hogy miként tekint a nőkre a férfiak többsége (sajnos igenis ez a helyzet, mondjon akárki akármit), hogy azért még mindig élnek a régi begyöpösödött sztereotípiák arról, hogy mi a nő dolga és mit tehet meg és mit nem. Habár ma már egy sokkal szabadabb világban élünk mint akár pár tíz évvel ezelőtt, de azért még mindig nem olyan fényes a helyzet. A férfiak azért még mindig sokkal előnyösebb helyzetben vannak a legtöbb területen és ki is használják ezt a fölényt. Ez a két téma nekem nagyon tetszett és az évadban való feldolgozása is.

Persze a téma nem lenne elég remek karakterek nélkül. Kapunk két iszonyat jól kidolgozott főszereplőt, akiket ki más játszhatna, mint Sarah Paulson és Evan Peters. (Evan Petersből sosem elég, de Sarah Paulson helyett azért találhatnának néha valaki mást.) Evan Peters zseniálisat alakított Kai szerepében, szerintem vitathatatlan ez a második legjobb karaktere az 1. évados Tate után. Úgy tűnik már zsigerből megy neki a pszichopata karakter, szerintem minden évadban egy ilyet kellene alakítania. Sarah Paulson pedig hozza az elején gyengének és elesettnek tűnő, majd pedig folyamatosan megerősödő és végül győzedelmeskedő női főhőst. Eddig kb. minden évadban ezt játszotta, ahol komolyabb szerepet kapott.


Nagy meglepetés volt számomra Ally karaktere, főképp azért, mert általa kaptuk meg az AHS történetében az első meleg főszereplőt. Ami azért volt még meglepő, mert Paulson a való életben is leszbikus. Na nem mintha ez számítana valamit, vagy emiatt máshogy kellene megítélni. Igazán üdítő volt látni, hogy ilyen központi szerepet kapott a melegség kérdése, ami szintén ott volt az évad fő kérdései között, főleg a politikai szál és Ally magánélete révén. Megemlítenék egy másik női szereplőt még, Wintert. Kai és Winter egy igencsak fura testvéri kapcsolatban álltak egymással, amit néha nem nagyon tudtam hova tenni. Persze tragikus lett a vége a dolognak, amiért nagyon sajnáltam mindkettejüket, de mégis jó volt végignézni a fura testvéri kapcsolatuk változását, ahogy a feltétlen bizalomtól kezdve fokozatosan közéjük állt a saját maguk által generált hazugságok és cselszövések sora.

Két negatívumot mindenképp említenék,  ezek nem igazán illettek ide. Egyrészt totál feleslegesnek tartom a politikai témát, amit beleerőltettek az évadba. Szerintem ez már túl sok volt, nyugodtan ki lehetett volna hagyni. Elég lett volna a szekta és a férfi-női harc témának, és azokra kellett volna a nagyobb hangsúlyt fektetni. Másrészt fura volt, hogy a Kultusz az első olyan évad, amiben semmilyen természetfeletti szál nincsen. Valahogy nekem már az AHS elengedhetetlen részévé vált a természetfeletti, hisz eddig minden évadban akadt valami kis megmagyarázhatatlan. Most mindez elmaradt és helyette a színtiszta emberi gonoszságot mutatták be nekünk. Persze ez ugyanolyan rémisztő lehet, mint a természetfeletti, ha nem még nagyobb.

Habár az eleje lassan indult a korábbi szokásokhoz híven, és ezernyi kérdéssel haladtunk előre, de az évad végére minden szál összeért, minden kérdés és kétely magyarázatot kapott. Voltak csavarok bőven, engem sokszor igenis sikerült meglepni, mert teljesen máshogy alakult a sztori, mint ahogyan vártam volna. A sok-sok meglepetés és csavar miatt nem lehetett unni a történetet, ezen a téren se lehetett panaszom. Úgy vélem, most sikerült megcsinálni, a Kultusz ismét egy egészen jól sikerült fejezete lett az AHS sorozatnak. Hogy mi lesz a következő évadban? Várom, de félek is tőle, mert egy jobb évadot, mindig egy gyengébb követ. Meglátjuk mi lesz.
Ui: Csak én nem értem mi szükség volt Evan Peters haját kékre festeni? Mi pluszt adott ez Kai karakteréhez? (Költői kérdés, nem kell rá válasz.)
Értékelés: 10/9

Előzetes:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...