2017. júl. 14.

The Handmaid's Tale (A szolgálólány meséje) 1. évad összegzés


Ha egy sorozat körül nagy felhajtás alakul ki, akkor még ha akarnám se tudnám elkerülni. Persze, ami olyan témáról szól, ami hidegen vagy, vagy aminek a stílusa távol áll tőlem, az így se fog érdekelni, de A szolgálólány meséjével más a helyzet. Disztópia, melynek középpontjában a nők elnyomása áll, és ahol a főhősnek hihetetlenül borzalmas dolgokkal kell megküzdenie. Igy nem állhattam ellen neki, és ledaráltam az eddig megjelent első évadot. 10 részes első évadot idén tavasszal vetítette Amerikában a HULU csatorna, a részek nagyjából 50 percesek. Akkora sikert aratott kritikusi körökben, hogy érkezik jövőre a folytatás. Természetesen könyvadaptációról van szó, Margaret Atwood azonos című könyve adta az alapot. (Ez nem meglepő, mert manapság szinte minden sikeres film vagy sorozat valamilyen adaptáció, ritka az eredeti ötlet Hollywoodban, valljuk be.)

A történet:
A Margaret Atwood immár klasszikusnak számító regényén alapuló A szolgálólány meséje (The Handmaid's Tale) a disztópikus, Gileád Köztársaság nevű totalitárius társadalomban játszódik, amely az egykori Amerikai Egyesült Államok helyén jött létre. A környezeti katasztrófák által fenyegetett és zuhanó születési számokat mutató Gileádban torz fundamentalizmus uralkodik, amely militarizált formában tűzi zászlajára a "visszatérést a hagyományos értékekhez".
Offred (Elisabeth Moss), aki a Vezér háztartásában Szolgálólányként dolgozik, az egyik utolsó termékeny nő, így a nőknek abba a kasztjába tartozik, akiket szexuális rabszolgaságra kényszerítenek a világ újbóli benépesítésére irányuló utolsó kétségbeesett erőfeszítés nevében. Offrednek ebben a rémisztő társadalomban kell életben maradnia a Vezérek, kegyetlen Feleségeik, a háztartásvezető Marthák és a többi Szolgálólány között - akik közül bárki Gileád kémje lehet -, és beteljesítenie célját: mindezt túlélni és megtalálni a lányát, akit elvettek tőle. (Forrás: port.hu)

A sorozat annyira magával ragadó és olyan hihetetlenül keserű, mégis izgalmas hangulata van, hogy lehetetlen abbahagyni. Én is olyan gyorsan daráltam le a részeket, ahogy időm engedte. Sajnos azonban azt kell mondanom, hogy nem nyerte el maradéktalanul a tetszésemet, mert van néhány iszonyú nagy problémám vele, amit mindenképp ki fogok fejteni. Nem szeretném azonban a negatív dolgokkal kezdeni, így elsőnek lássuk mi tetszett benne.

Egyrészt maga műfaj, hisz imádom a disztópiákat, ha azok rendesen ki vannak dolgozva. Olyan kegyetlen világot képzelt el az írónő, amit végig nézni is borzalmas, nem hogy megélni. A sorozat a jelenben indul, de folyamatos visszaemlékezések segítségével ismerhetjük meg, mi vezetett az elnyomók hatalomra kerüléséhez, hogy alakult ki az új rendszer és milyen szokásaival és szabályaival döntötte romba a korábbi világot. Nincs pontosan megmagyarázva, hogy mi történt a múltban, csak annyit kapunk, hogy a környezeti katasztrófák és légszennyezettség miatt a népesség nagy része meddővé vált és iszonyat kevés gyermek született évek óta. A visszaemlékezések megmutatják, hogy épült le a korábbi demokratikus rendszer, hogy vették el fokozatosan a nők jogait és hogy kerültek hatalomra a vallási fanatikusok.


A másik, ami tetszett a vallási fanatizmus ábrázolása. Egy olyan új rendszer kerül hatalomra, akik a mostani vallásokhoz hasonlóan a régi értékek fontosságában hisznek, vagyis abban, hogy a férfiak szerepe a vezetés és az irányítás, a nőké pedig az, engedelmesen mellettük álljanak és gyerekeket szüljenek. A nőktől elveszik jogaikat és visszakényszerítik őket a "természetes szerepükbe", miközben "kuss lesz a nevük". És ha ez így nem lenne elég borzalmas, még azt sem választhatják meg, hogy kivel akarnak együtt lenni, hisz a még termékeny nők értelemszerűen hihetetlen értékesnek számítanak. Nem szülhetnek akárkinek gyereket, ez nem így megy, még ezt a választást se hagyják meg számukra. 

Összegyűjtik és kiképzik őket, hogy a magas rangú vezetőknek és azok feleségeinek szüljenek gyereket. Persze mindez nem önkéntes alapon működik, hanem erőszakkal kényszerítik őket. Gyakorlatilag minden hónapban a rendszer vezetői a legtermékenyebb napon megerőszakolják ezeket a nőket a feleségeik jelenlétében (akik mindezt a "szertartást" mellszélességgel támogatják), hogy gyereket csinálhassanak. Borzasztó az egész és undorral vegyes felháborodással néztem szegény Offred és a többiek szenvedéseit. Kellően szörnyű és ijesztő ez a jövőkép, amiben én biztos öngyilkos lennék, de komolyan, mert nem tudnám elviselni, hogy élő szülőgépnek tekintsenek és a saját kedvükre használjanak. A műfaj, a háttérvilág, a téma nálam mind-mind telitalálat, nehéz dolgok ezek, és épp ezért tetszett, mert szeretem az ilyen borzasztó és elgondolkodtató történeteket.


A másik, amit imádtam a sorozatban a három főszereplő. Mindhárman remek karakterek, csak más-más módon. Offred, vagyis June rengeteg traumán megy keresztül, és habár valamikor erős és független nő volt, őt is megtörte a rendszer, mikor elvesztette a férjét és a kislányát és belekényszerítették ebbe az új szerepbe. Csak azért tart ki, hogy egyszer lehetősége legyen megtalálnia  a lányát és ezért viseli ez mindazt, ami vele történik. Számomra meglepetés volt a színésznő, aki a szerepet játszotta, bevallom ezelőtt nem ismertem, de olyan remekül adta át Offred szenvedését, belső fájdalmát, kétségbeesését és néhol örömét, hogy le a kalappal előtte.

A másik két főszereplő a Parancsnok és a felesége, akik szerencsére nem csak szimpla kegyetlen karakterként lettek bemutatva, hanem idővel kaptak egy kis mélységet. Kiderül a saját háttér történetük, megtudjuk, hogy milyen szerepük volt az új rendszer kiépülésében, hogy Serena mennyire vágyik már egy saját gyerekre, és hogy Fred pedig habár részt vett az új rend kialakításában, mégis fittyet hány a szabályaira és sorra szegi meg őket. De nem csak ők vannak így ezzel, hanem többen is, épp ez bizonyítja, hogy mennyire rossz és élhetetlen a világ, amit kialakítottak maguknak. A három főszereplő egymáshoz való viszonya, kapcsolataik alakulása hihetetlen jól lett bemutatva.

Habár meg van a tökéletes alap és a remek karakterek, valami mégsem kerek a sorozatban. Nem tudok a könyvről nyilatkozni, ott talán minden meg van magyarázva, de a sorozat nézése közben több kérdés is felmerült bennem. Mi szükség van a termékeny nők konkrét megerőszakolására? Miért nem mesterséges megtermékenyítéssel ejtik őket teherbe? Persze, hogy így drámaibb és borzasztóbb a szituáció, de ez akkor is érthetetlen számomra. Mintha csak a dráma kedvéért írta volna meg az írónő így, mellőzve a logikát. Vagy ezzel is a nők tárgyiasítását szeretné kifejezni? A másik, ami nem kerek számomra, hogy egy egész országnyi ember, hogy engedhette, hogy Gileád új rendszere létrejöhessen. Ott volt ez a kis csoport, aki megálmodta az új rendet, de velük szemben állt az ország nagy része és senkit sem érdekelt, hogy mi lesz a nőkkel? Kell a támogatók csoportja és persze katonaság a hatalomátvételhez, de könyörgöm a katonák is emberek, nem? Van anyjuk, húguk/nővérük, feleségük, barátnőjük, esetleg lányaik és nem érdekelte őket, hogy mi fog a szeretteikkel történni? Nem tudom hova tenni ezt az egészet, lehet csak én nem értem.


De ha már kialakult ez a világ, és tényleg ilyen fontosak lettek a termékeny nők, és tényleg úgy döntenek a vezetők, hogy gyerekek kellenek... akkor miért nem ezeket a nőket veszik feleségül? Minek kell nekik a meddő feleségük? Miért nem a meddő nőket taszítják szolgaságba és miért nem a termékeny nőket emelik ki a helyzetükből és bánnak velük tisztességesen? Ha már úgyis ilyen fontosak a világnak, akkor bánhatnának velük tisztelettel legalább. És mi a helyzet Gileádon kívül? Mi történik a többi országban? Persze van egy kis utalás Mexikóra és Kanadára, de én a világ többi részére gondolok. Ők mit kezdenek a helyzettel? Tudnak róla és hagyják, ami Gileádban történik az emberekkel? Igen, tudnak róla... ez a szomorú.

Iszonyúan összetett és komplex sorozat A szolgálólány meséje, ami érdekesen borzasztó alapokra épül remek főszereplőkkel és szintén érdekes mellékszereplőkkel. Adott egy jó háttérvilág, borzongató és kegyetlen hangulat és számos elgondolkodtató kérdés, mégis vannak lyukak a történetben, ami miatt nem tudok elégedett lenni. A kérdéseim adottak és remélem később mindre választ kapok. A negatív dolgok ellenére szerettem az első évadot és várom a folytatást.
Értékelés: 10//7

Előzetes:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...