2016. okt. 4.

Julie Kagawa: A halhatatlanság szabályai (Éden 1.)

Fülszöveg:
Megmentheted az emberiséget, ám válj érte azzá, amitől a legjobban rettegtél. Te mit tennél?
Ha életben akarsz maradni e pusztuló világban, át kell adnod magad a sötétségnek…
Allison Sekemoto a fallal körülvett város legkülső körében, a peremen él. Nappal társaival együtt előmerészkednek, és élelem után kutatnak, éjszaka azonban bármelyikükből áldozat válhat, és nem tudják biztosan, megérik-e a holnapot. Ebben a világban a vámpírok két lábon járó vérzsáknak tekintik az embereket, Allie-t pedig az irántuk érzett gyűlölet tartja életben. Aztán egy éjszaka Allie meghal, és maga is szörnyeteggé változik.
Bár maga mögött hagyja a várost, titkolnia kell új énjét. Továbbra is embernek adva ki magát csatlakozik egy elcsigázott felmentőcsapathoz. Allie válaszút elé kerül, és döntenie kell, hogy miért – és legfőképpen kiért – éri meg feláldoznia halhatatlanságát.


Kicsit sok idő telt el az utóbbi bejegyzésem óta, de ne aggódjatok, olvasok még. Két dolog miatt alakultak így a dolgok. Egyrészt nagy változások történtek az életemben, így még ha akarnék se tudnék több időt olvasásra fordítani, pedig higgyétek el, én örülnék annak a legjobban, ha továbbra is az egyetemisták "lazább" életét élhetném, mint ezelőtt. (Azért van zárójelben a laza szó, mert azért annyira nem könnyű az egyetemista élet, mint sokan hiszik.) Mindenki felnő egyszer és velem is ez történt és kilépve a felnőtt életbe elkezdtem dolgozni az első igazi normális munkahelyemen. Másrészt hiszitek vagy sem, teljesen tönkrement az e-könyv olvasóm, így nem csak az időhiány, hanem az eszközhiány is akadályozza az olvasási tevékenységemet. Na de elég a magyarázkodásból, nem is annak szántam, csak gondoltam tudnotok kell, hogy miért érkeznek ezentúl ritkábban a posztok.

Nem tudom ti hogy vagytok vele, de én mindig is imádtam a vámpírokat (igen, még a nagy "láz" kitörése előtt is, hisztitek vagy sem!), most is imádom és valószínűleg örökké imádni is fogom. Ha találok egy jó vámpíros könyvet, akkor arra előbb-utóbb le fogok csapni. Julie Kagawa másik könyvsorozata a Vastündérek nagy kedvencem volt akkoriban, mikor olvastam, így mikor megtudtam, hogy megjelenik magyarul az írónő másik könyvsorozata is, ami mellesleg vámpíros történet, tudtam ezt nekem találták ki. Kicsit sokáig tartott, mire sikerült eljutnom odáig, hogy el tudjam olvasni, de végül csak sikerült.

Nem tudtam semmit a történetről, így csak a fülszöveget átnyálazva vágtam neki a könyvnek. Mégis, a fülszöveg is elég arra, hogy kialakuljon bennünk egy kép a várható történetről, és épp ezért képzelhetitek mekkorát koppantam, mikor rájöttem, hogy ez a könyv korántsem arról fog szólni, mint én azt a kis fejemben korábban összeraktam. A fülszöveg számomra azt sugallta, hogy Allie akarata ellenére lesz vámpír és azt hittem, hogy a könyv majd azt mutatja be, hogy milyen nehéz hozzászoknia az új életéhez, vagy hogy miként küzd a vámpírsága ellen. Persze YA könyv, így mondhatnátok, hogy mégis mit vártam? Jó, jó...  lehet én voltam megint naiv, de én azért nem írnám le a YA könyveket, mert igenis vannak remek darabok a műfajon belül.

Mielőtt megint eltérnék a tárgytól... miről is szól ez a könyv, ha nem arról, amit én hittem? A főszereplőnk, Allie Sekemoto egy árva tinédzser, aki egy vámpírok uralta disztópikus világban él. Egy rejtélyes vírus kitörése után az emberiség nagy része elpusztult, és a vámpírok lelepleződése után a tudósok egy része a vámpírok öngyógyító képességét akarta kihasználni a vírus ellenszerének megtalálásához. Persze a dolgok rosszul sültek el, így a vírus mutálódott, létrehozva a húsevő zombiként vadászó veszetteket, akik szintén az emberek életére törve kezdték pusztítani a népet. A vámpírok erre félteni kezdték saját fennmaradásukat, hiszen ha az emberiség kihal, akkor nem tudnak kiből táplálkozni, így egy bizonyos időn belül maguk is halálra vannak ítélve. Ezért úgy döntöttek, hogy a kezükbe veszik az irányítást és átvéve a hatalmat az emberiség fölött, megpróbálnak úrrá lenni a kényes helyzeten. Így alakultak ki a vámpírvárosok. Az egyik ilyen helyen él Allie három barátjával. Egyik nap mikor éppen élelmet gyűjtenének, váratlanul veszettek támadnak rájuk, és akkor változik meg Allie élete gyökerestül.

Nem szeretnék többet elárulni a történetről, legyen elég ennyi. A lényeg, hogy nem teljesen arról szól, amire a fülszöveg alapján gondolna az ember. (Vagyis amire én gondoltam.) Nincsenek itt nagy filozofálgatások, mint a Vámpírkrónikában, de nem is olyan gagyi a sztori, mint a Twilightban. Nem olyan rossz ez, de más, mint amire számítottam. Két nagyobb részre lehetne osztani a könyvet. Az első felében kapunk egy vázlatos bemutatást a világról és Allie vámpírrá válásának lehetünk szemtanúi. Aztán a második felében, mikor Allie útnak indul egy csapat halandó oldalán, tisztára olyanná válik az egész, mint egy "road-movie", csak épp vámpíros kiadásban. Úgy hírlik, hogy létezik Éden, egy város, amit még mindig emberek irányítanak, és ahol esély nyílhat arra, hogy feltalálják a gyilkos vírus ellenszerét. A kis csapat oda szeretne eljutni, Allie pedig összebarátkozván velük eldönti, hogy minden erejével segíteni fogja őket.

 

                                                         Allie és Kanin

A kezdeti csalódás után, mikor beláttam, hogy nem teljesen azt fogom kapni, amit én előre vártam, úgy döntöttem, hogy nem leszek mufurc, hanem igenis adok egy esélyt a könyvnek és meglátom, mi sül ki belőle. A végére csak összeállt minden és Kagawa ismét bebizonyította, hogy remek kis YA könyveket tud írni, melyekben van izgalom, szerethető karakterek és kalandos történet. Rögtön azzal kezdeném, hogy mit szerettem a könyvben. Örültem annak, hogy kaptunk egy egész jó kis felvezetést az elejére, ahol az írónő bemutatta számunkra a világot és a főszereplőt. Imádtam, hogy sikerült meglepnie, hisz az elején (legalábbis) sose az történt, amit vártam volna. A legtöbb klisét szerencsére el is felejtette, így például engem nagyon meglepett, hogy Allie halandó barátai rögtön az elején meghaltak, vagy hogy a teremtője, Kanin nem a szerelme lett végül.

Az szintén meglepett, hogy a szerelmi szál csak nagyjából a könyv közepe fele indult el, és hogy nem rögtön a tini szerelmi nyáladzásba ugrottunk bele. Tetszett, hogy egy erős és okos főszereplőt kaptunk, aki mégis esendő. Habár próbál felnőttként viselkedni és nem hibázni, néha mégis megtörik és korához illően ostobaságokat művel. Máshol talán zavartak volna Allie "tini hülyeségei", de itt valahogy el tudtam nézni őket, mert alapjáraton Allie igenis remek karakter, akinek vannak hibái, és aki ezek ellenére mégsem válik unszimpatikussá. Aztán tetszett a háttérvilág felépítése és remek ötletnek tartom, hogy Kagawa egy disztópikus/poszt-apokaliptikus környezetbe vetített vámpíros sztorit álmodott meg nekünk. Derültek ki titkok a múltból, de mégse tudtunk meg mindent így rögtön az elején, így maradt még izgalom a folytatásra is. A könyv másik felében kicsit sok volt már az "emberi dolgokból" meg a "tini hülyeségekből", így remélem a folytatásban inkább a vámpírok kerülnek előtérbe, és többet tudunk meg arról, ami a múltban történt és remélem többet fognak azok szerepelni, akikre én kíváncsi vagyok.

Szerintem senkit nem lepek meg vele, hogy két kedvenc karakteremként Kanint és Sakált említem meg. Habár egyikük se szerepelt valami sokat, és nem igazán ismerhettünk meg őket, (na jó, Kanint talán egy kicsit jobban), nekem mégis ők kerültek közel a szívemhez. Remélem a folytatásban jobban előtérbe kerülnek és nagyon bízom benne, hogy többet megtudhatunk róluk. Mindkét karakterben van potenciál és holt biztos, hogy sokkal izgalmasabb karakterek, mint mondjuk Zeke vagy épp bármelyik halandó. Az pedig már csak a hab a tortán, hogy Kanin és Sakál szoros szálon kötődnek Allie-hez. Érdekes lenne látni, hogy a három karakter eztán hogyan viszonyul egymáshoz és hogy milyen kapcsolatuk lesz a jövőben. Sakálban több van, mint amennyit eddig láthattunk, remélem az ő történetét is megismerhetjük, pl. hogy mi történt köztük Kaninnal.

Habár nem teljesen azt kaptam, mint amire számítottam, a végére mégis sikerült megszeretnem a történetet és a szívembe zárnom a kedvenc karaktereimet. A könyv első fele nekem jobban bejött, a második felében a sok "halandós dolog" miatt néha kissé leült a sztori, majd a végére ismét izgalmassá vált minden és felpörögtek az események. Szerencsére az írónő most megkímélt minket a szerelmi háromszögtől (legalábbis eddig), amiért hálám örökké üldözni fogja. Nagy potenciál van a történetben és remek folytatást lehetne hozzá írni, és bízom benne, hogy az írónő így is tett és a folytatásban egy ennél még jobb és kalandosabb történetet fogok kapni. Remélem a kiadó igyekszik és minél hamarabb érkezik magyarul, mert én már annyira olvasnám.

További információk a könyvről:
Értékelés: 5/4

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...