2013. okt. 27.

Anne Rice: Pandora, a vámpír (Vámpírkrónikák: Új vámpírtörténetek 1.)

A történet:
Anne Rice regényének főhőse Pandora, a vámpír- istennő, aki két évezred távlatából meséli el halandó, majd halhatatlan sorsát. Miközben Pandora a kelta Mariusszal, a legősibb vámpírok őrzőjével rója az évszázadokat, történelmi korok és helyszínek kaleidoszkópja tárul szemünk elé: Augustus császár Rómája, a hellenisztikus Antiokheia és a Közel-Kelet pezsgő birodalma, majd az első keresztények világa . Az élettől lüktető helyszínek jól ellenpontozzák a halhatatlanság mérhetetlen magányát, melyet a vámpíroknak újra és újra meg kell élniük, amíg az idő szele mai világunk nyüzsgésébe nem sodorja őket…

Anne Rice Új vámpírtörténetei közül elsőnek Pandoráét olvastam el, egyrészt mert ő nem volt teljesen ismeretlen, hiszen a korábbi könyvek némelyikében már találkozhattunk vele. Habár korábban nem szerepelt sokat, inkább a mellékszereplők közé tartozott, mégis megtudtunk róla egy-két dolgot, például hogy majdnem ugyanolyan idős, mint Marius, maga is az ókori Rómából származik, hogy Marius első szerelme és mondhatni társa volt két évszázadon át. Pandora azon kevés női vámpírok egyike, akik feltűnnek a Vámpírkrónikák hasábjai között a sok férfi mellett. Tényleg nincs sok női karakter Anne Rice könyveiben, még ötöt se tudnék felsorolni. Ott van Claudia, Bianca, Pandora, Merrick és… igen, tényleg nincs több. Nem mintha nehezményezném a dolgot, nem vagyok valami őrült feminista, mert lássuk be Anne Rice inkább a férfi karakterekhez ért. De hozzájuk nagyon.

Mégis, régóta hiányoltam, hogy egy igazi női vámpírról olvashassak, és miután Merrick nem fogott meg magának annyira, nagy reményekkel álltam neki Pandora könyvének. Nem valami hosszú történet ez, és nem meséli el Pandora teljes majdnem 2000 éves életét, hisz az baromi hosszú lenne. Ez a könyv Pandora halandó életét mutatja be, valamint azt, hogyan lett belőle vámpír. Vagyis csakis a kezdeteket, hogy megismerhessük és megérthessük ezt a különös és érdekes nőt. És ennyi bőven elég erre, látjuk honnan indult, hogy milyen halandó életet élt az ókori Rómában egy gazdag szenátor lányaként, majd miként csábította Akasha magához és Mariushoz őt, hogy a férfi társa lehessen, és ezzel megakadályozza, hogy Marius belefáradván az életbe véget vessen a vámpírok vérvonalának.

Marius és Pandora

Ahogy már említettem Merricket nem bírtam, és nem nagyon tudtam őt megérteni. Vele ellentétben Pandora szerethető egyéniség, tragikus háttértörténettel és kidolgozott karakterrel. Okos, talpraesett és művelt, gazdag apja elkényeztette és tanítatta így nem csak egy üresfejű római nő lett belőle. Már halandó korukban ismerték egymást Mariussal, már akkor kialakult közöttük a kölcsönös vonzalom, de csak évekkel később vámpírokként lehettek szabadon együtt. Közben persze Pandora hosszú utat járt be, elvesztette a családját és a saját lábára kellett állnia, távol került Rómától és Antiokhiában telepedett le. Nevét megváltoztatva (eredetileg Lydiának hívták, a menekülése után vette fel a Pandora nevet, mely azóta rajta ragadt) kezdett új életet. A virágzó Római Birodalomban kezdődik a története és egészen annak bukásáig láthatjuk, Rice ismét történelmi tényekkel és háttérrel fűszerezi meg a sztorit.

Igen rövid a könyv, így hamar kivégeztem, de nem csak a rövidsége miatt, hanem azért is, mert nagyon magával ragadott Pandora története. Megérdemelte, hogy kapott egy saját könyvet, szívesen olvastam volna tovább mi minden történt vele az évszázadok folyamán, miután Marius balga módon elhagyta őt. Összegezve ez egy nagyszerű könyv a többi Vámpírkrónika közt, akinek tetszett a többi az ezt se hagyja ki.
UI: Nem tudom ki lehet ez a nő a borítón, de nem Pandora az biztos. Inkább Akasha. Sőt, igen... tisztára olyan, mint Akasha volt A kárhozottak királynője című kevésbé könyvhű filmben.

Bővebb információk a könyvről:
Értékelés: 5/5

4 megjegyzés:

  1. Szia!

    Szerinted érdemes elolvasni az egész sorozatot?
    Mert én a vámpíros történeteket szeretem, csak vannak olyanok mint pl.: a Twilight, amiket már nem bírok. A Végzet ereklyéi az egyik kedvenc sorozatom a Pokoli szerkezetekkel együtt.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!

      Én nagyon ajánlom az egész sorozatot, de akkor az elejétől kezdd, mert különben belezavarodsz. A Vámpírkrónikák sokkal komolyabb, mint a Twilight, nehezebb nyelvezettel, igazi vámpírokkal és elgondolkodtató, inkább lélektani, karakter központú történettel. A Vámpírkrónikák igazából nem hasonlít se a Twilighthoz, se A végzet ereklyéihez sem.
      Egyik sem rossz, csak mások. Szerintem próbáld meg, és ha az első könyv megtetszik, és megszereted Anne Rice stílusát, akkor a többi is fog. Majd írd meg nyugodtan, hogy mire jutottál. :)

      Törlés
  2. Szia!

    A névtelen író vagyok. Még csak azt szerettem volna hozzáfűzni, hogy szerintem nagyon jól vezeted ezt a blogot és a stílusod is jó. Csak így tovább!

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...