"A chamberlaini gimnáziumban közeleg az érettségi. A tizenhat éves, esetlen Carrie White-ot nemcsak bigottan vallásos anyja terrorizálja, hanem diáktársai - főként a lányok - gúnyolódásának is állandó céltáblája. Egy különösen megalázó esemény után a főkolomposokat megbüntetik, Carrie-ben pedig nőttön-nő az indulat, elégtételt akar venni az őt ért sérelmekért. Egyre inkább tudatosul benne, hogy félelmetes telekinetikus képessége micsoda hatalom!
Elérkezik a nagy nap, az érettségizők bálja. Csodák csodája, a rút kiskacsa Carrie-t bálkirálynővé választják a csinos és népszerű Tommy oldalán. Ám néhány diák nem bír magával, a végsőkig meg akarja alázni a lányt, s szörnyű tervet eszel ki. Válaszként Carrie szabadjára engedi pusztító erejét, melynek nyomán kő kövön nem marad..."
Nem vagyok valami nagy Stephen King rajongó, és csak A remény rabjai című kisregényes kötetéből olvastam korábban két kisregényt (A remény rabjai és A jó tanuló), azokat is csak azért mert tetszettek a belőlük készült adaptációk, és a mostani olvasásomnak is ez volt az egyetlen oka. Nem, nem a régi Carrie filmet láttam, és nem is akarom megnézni, hanem az idén megjelenő remake előzetese keltette fel a kíváncsiságom, és gondoltam kiveszem a könyvet a könyvtárból, ha már ott jártam és elolvasom.
Nos, a várakozásaimmal ellentétben a könyv nem volt olyan tökéletes, se túl hosszú, se túl érdekes, igazából a trailer már elmesélte a történetet, így ez nem volt újdonság, nem is ezzel volt a bajom, hanem azzal, hogy úgy érzem kicsit kiforratlan és túl rövid lett a könyv. Nem értem miért több nézőpontból íródott, szerintem bőven elég lett volna ha Carrie a mesélő, és az ő szemén át keresztül látjuk a történetet, a többieknek maximum a legvégén kellett volna elmesélnie a többi dolgot, amit Carrie már nem tudott. És pont ezért, mivel nem Carrie szemén át keresztül láthattuk végig a történetet, így nem tudtam teljesen átérezni a helyzetét, persze sajnáltam meg minden, sőt a végén (még ha ez fura is tőlem) egyetértettem a tettével, szerintem a legtöbben megérdemelték, ami történt velük, még ha ez túl kegyetlenül is hangzik.
Számomra felesleges volt a többi karaktert kiemelni, főleg a Billy-t és Chris-t, de Sue se érdekelt annyira, még ha a végére meg is bánta, amit tett. Carrie-t sajnáltam azért, ahogyan mindenki bánt vele, de én csakis az anyját hibáztatom mindenért, ő "rontotta" el a lányát, ő nem készítette fel az élet "dolgaira" (hát ezt szépen megfogalmaztam!:) ), csakis miatta lett a lány a gúnyolódások és az iskolai bántalmazások céltáblája. Nem tudom az anyját sajnálni, az egy idegbeteg, őrült nő, aki nem teljesen százas, nem értem, hogy engedhették meg neki, hogy egyedül nevelje fel a lányát.
Nem is akarok erről most többet írni, nem nagyon tudok mást mondani, annak ellenére, hogy a könyv nem nyűgözött le a filmet még mindig várom, az legalább látványos és izgalmas lesz, vagyis nagyon remélem. Mindenesetre Stephen King-től eddig még mindig A jó tanuló a kedvencem.
A könyvről:
5/4
És akkor itt az emlegetett remake előzetese, hátha valaki mást is érdekel:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése