2012. okt. 4.

Lissa Price: A testbérlők


Az Éhezők viadala sikere után a könyvpiacot rengeteg disztópiás regény árasztotta el, mondjuk ez nem meglepő jelenség, hiszen ugyanez volt a Twilight esetében is. A lényeg, hogy én általában előítélettel viseltetek az olyan könyvek iránt, amelyek csak mások sikereit szeretnék meglovagolni, ennek ellenére mégis érdekelt Lissa Price A testbérlők című könyve, jónak tartottam a történetet, és most lehetőségem volt elolvasni.

A történet:
„A Földet háború pusztította, emberek milliói haltak meg. Ebben a világban valóra válik az emberiség régi álma: végre lehetséges egy másik személy testébe bújni. A 16 éves Callie rábukkan egy titokzatos helyre, ahol rászorult tinédzserek bérbe adhatják fiatal testüket a társadalom idős, de tehetős polgárainak. Amikor azonban a fejébe ültetett szerkezet meghibásodik, Callie öntudatára ébred, és dúsgazdag bérlőjének mesés életét kezdi élni. Aztán a lány ráébred a halálos tervre, aminek ő is része. Az összeesküvés szálait befolyásos emberek mozgatják, és Callie kénytelen lesz végére járni a rejtélynek, ha életben akar maradni. Ez pedig nem lesz egyszerű, mert ebben a világban tényleg senki sem az, akinek látszik.”

Elsőnek azt jegyezném meg, hogy a főszereplő számomra teljesen semleges volt, nem kedveltem meg, de nem is utáltam… nem tudom melyik lett volna a jobb… mindenesetre szerintem pozitívum, hogy nem irritál, mint az általában a női főszereplők esetében szokott lenni. Aztán adott nekünk megint egy szerelmi háromszög… mert annak mostanában minden ifjúsági könyvben benne kell lennie ezek szerint, pedig esküszöm, én meglennék nélküle… megint a legjobb barát és egy rejtélyes idegen felállás alakul ki, a szokásos klisé, ami kissé lerágott csont már a véleményem szerint. Mellesleg az se segített ezen a hármas felálláson, hogy egyik fiút se kedveltem meg… Micheal nem sokat szerepelt, és akkor se történt vele semmi izgalmas… Blake meg… vele is ez a helyzet. Néha kicsit fura volt a könyv nyelvezete is, bár ez lehet csak a magyar fordítás hibája, így ezt nem rónám fel az írónőnek.

De mielőtt azt hinnétek, hogy nem tetszett a könyv, ki kell emelnem, hogy ez egyáltalán nem így van. Nagyon tetszett, izgalmas volt, kalandos, soha nem lankadt a figyelmem, mindig történt valami, jöttek az újabb és újabb fordulatok… Érzelem leírás nem sok volt benne, de talán arra nem is volt szükség… az ilyenfajta hiányosságokat pótolta a kalandos és a szórakoztató történetvezetés.
És ami a könyv legnagyobb erénye az egész alaptörténet felépítése, a világ, amiben Callie-éknek élniük kell borzasztó, és egy igazán negatív jövőképet tár elénk, ahol a szegény tinédzserek áruba bocsájtják testüket csak azért, hogy enni tudjanak, és hogy ne az utcán kelljen élniük. Ez a Testbank intézmény nekem a prostitúciót juttatja az eszembe, ugyanolyan borzalmas és szomorú… és talán épp ezért fogott meg ennyire ez a történet.

Ha jól sejtem, akkor nem lezárt könyv, hiszen lesznek még itt meglepetések, és várom a folytatást, ami nem tudom mikor fog megjelenni… a könyv végén lévő csavar (amire nem számítottam, így nagyon ledöbbentem) szerintem az egyik legjobb könyves csavar, amit mostanában olvastam. Várom a második kötetet, kíváncsi vagyok abban kiderül-e végre ki is tulajdonképpen az Öreg, aki az egész Testbankos intézmény mögött állt, és akinek kilétét homály fedi… talán ez érdekel a legjobban, de még arra is kíváncsi vagyok, mit lehet még kihozni ebből a sztoriból.
UI: ja és a borító nekem nagyon bejön, imádom!
A könyvről:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...